Az építőipar sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák

Ha az építőiparra gondolunk, sokaknak jutnak rögtön az eszébe az ittas, mosdatlan, bunkó segédmunkások, akik egy építkezésen robotolnak napszámért. Sajnos az a helyzet, hogy valóban gyakran lehet ilyesmivel találkozni, ám azt sose felejtsük el, hogy egy szakember és egy “fog meg-vidd oda” melós között óriási a különbség! Építőipari szakembernek nevezhetünk egy ügyes ácsot, egy precíz kőművest, egy körültekintő víz- vagy fűtésszerelőt és akár egy magassággal dacoló lakatost, hegesztőt is. De ugyanígy az építőiparhoz tartoznak az építészek, mérnökök is, akik terveznek és kigondolnak, hogy minden tökéletes ütemben haladjon és ne fenyegessen az összedőlés veszélye még látszólag légiesen karcsú építmények esetén sem. Amíg az előbbiek a terepen bizonyítják szakmai hozzáértésüket, addig utóbbiak tervezőasztalok és számítógépek mellől adnak bizonyságot szakmai képességeikről. És amit sokan elfelejtenek: egyik csoport sem létezhetne a másik nélkül. A mérnök sosem menne téglát rakni és hegeszteni, míg a kőművesmesterre sem lehetne egy irodaház megtervezését rábízni. De éppen ezért ilyen komplex a rendszer, mindenkinek megvan benne a maga helye.

És akkor mindenképpen említsük még meg az építőanyagokat is, hiszen azoknak is kapcsolódó, de lényegében önálló ipara van! Mit nevezünk építőanyagnak? Mindent, ami szükséges egy épület elkészítéséhez. Vannak, melyekből felépülhet a szerkezet, például a téglák, falazóblokkok, beton és acél, míg mások a külső-belső borításokért, a szerkezetre épülő külcsínért léteznek. Ilyenek a vakolatok, csempék, festékek, glettanyagok, ragasztók, és még számtalan egyéb dolog. Mindezek mögött is igen komoly tudomány lapul, ami ismeri a komponensek fizikai és kémiai adottságait, és úgy igyekszik kombinálni azokat, hogy a lehető legelőnyösebb tulajdonságokat lehessen belőlük előcsalni. Az acélanyagok szakítószilárdsága, a téglák és falazóanyagok szerkezete, a csövek és gerendák mechanikai ellenálló képessége – emögött mind-mind rengeteg matematika, fizika és kémia áll. Kevesen gondolnak ebbe bele, nem igaz?

Szóval ha legközelebb valamilyen építőanyagra lesz szükséged, gondolj bele, hogy hány ember munkája és tapasztalata kellett ahhoz, hogy amit keresel, az megbízható legyen, megfeleljen a célnak, és nagy tömegben való gyártás során se veszítsen a minőségéből. Vagy amikor azt hiszed, hogy amit egy szakember csinál az könnyű, és talán neked is menne, gondolj utána, hogy neki mennyi gyakorlata és képzettsége van, hányszor csinálhatta korábban ugyanezt. Azért tűnik egyszerűnek, mert neki az, neked viszont szenvedés lenne. Becsüld hát meg az építőt és az anyagot is, hiszen ezek nélkül a világunk nem újulna meg, nem lennének új utak, házak, épületek, mindez csak pusztulna.